Udvarhelyi híradó
Fél perc zene: SHERE KHAN
sorozat az udvarhelyi együttesekről.
Telnek a napok, próba próbát követ, minden együttes készül a Nagy Fellépésre és
valóban, ritkán zenélhetnek egy maréknyi közönségnek, ilyenkor sikeresnek érzik magukat.
Üres zsebbel, berekedve, hajnaltájban hazakerülnek, és másnap kezdik előlről.
„Legközelebb jobbak leszünk”; próba próbát követ… Most a thrash metált játszó
Shere Khan együttest mutatjuk be, akik tavaly májusban alakultak, kissé pesszimistán
és humorosan látják a világot. Nincs riválisuk, egyetlen ilyen műfajt játszó
együttes; nevüket Kipling Dzsungel könyvéből vették.
Tagok: Kiss László (Kiska) – ének, szólógitár, Jére Ottó ritmusgitár, Gombos József
(Jocó) – basszusgitár, Márton Attila (Totó) – dob. Zenéltek Sepsiszentgyörgyön a
4. Diákegyüttesek országos találkozóján, Gyergyóban a májusi fesztiválon és
városunkban többfelé.
- Milyen akadályokkal kell számolnia együtteseteknek?
Akadály van bőven, hiába „shirkánozunk”, úgy sem segít senki.
Saját pénzünkből tartjuk fenn az együttest, (titokban senki nem támogat).
A próbák ára újra megugrott, 6000 lejt kérnek két órára – dobfelszerelés nélkül.
Két gitárunk van és néhány (üvöltő) hangszálam, de meghívnak zenélni,
fellépés előtt többször próbálunk, általában a szervezésbe is besegítünk,
zenélünk, megint segítünk és a végén „good bye”.
- Volt-e bevételetek, sikeretek?
Eddigi legnagyobb honoráriumunk egy közös pizzázás volt, az sem itthon.
Kölcsönös a rajongók és a köztünk lévő megelégedés.
- Milyen tapasztalatokat szereztetek egy év alatt?
Más városban nagyobb az érdeklődés, több rajongója van ennek a műfajnak,
fél év alatt háromszorosára nőtt a próbadíj, a koncerteknél sincs minden rendben.
Nincs egyenlőség, mert: minél ismertebb egy banda, annál jobb a hangosítás,
ez nem fair.
- Hol tanultatok zenélni?
Magánúton a garázsban, és ha jó idő volt, a mezőn…
- Hogy írtok meg egy dalt, és az miről szól általában?
Az első dalszöveg fizikaórán született, a többi a látottakból ihletődik.
Mi a sötétebb oldalról, a világ szörnyűségeiről és a hétköznapokról is szólunk,
dalaink a műfajhoz igazodnak.
- Megérte zenélni? Milyen a múlt?
Igen, az elmúlt egy év alatt sokat fejlődtünk, ez reméljük, folytatódik,
minden próbán tanulunk, egymás hibáit megbeszéljük, kijavítjuk.
Együttesünk létezésével megismertünk: barátokat, más „bandákat”,
egyéni zenészeket, irigyeket, kritikusokat, lányokat, kétszínűeket, tarkákat.
Hobbiból zenélünk, folytatjuk, míg kibírjuk egymást.
- Terveitek?
Nyáron dolgozni fogunk hangszereinkért, próbálunk egy saját próbatermet összehozni
(gyűjtjük a téglát), a csíki rockmaratonra szeretnénk eljutni és a Moby Dick,
Tankcsapda zsögödi koncertjén is részt venni (nem nézőként!).
Nyáron meló közben készülünk egy demó felvételére, ezen csak saját szerzemények
szerepelnének, klipet is akarunk pörgetni.
- Nem megvalósítható terveitek…
Eladni a hangszereket, venni egy igazi artex labdát, sárga alapon fekete csíkos
dresszeket és ha ez összejönne, elmenni a ’96-os Vb-re
(a Vb. értendő: mint Vörösbor-vedelés). Holnap is várjuk az esti vonatnál
Vanessa Warwicket az MTV-től, hogy együtt „izguljuk végig” a Borostyán
legújabb epizódját…
Szász Csaba
1995.
